Nos...
Egy átlagos kutyatulajdonosnak többnyire fogalma sincs arról, mennyire azon gének hatása, melyek a kölyök kutyánk temperamentumát, személyiségét és ösztöneit befolyásolják. Ha esetleg az általunk választott kiskutya nem szilárd, megbízható falkarendszerben nőtt fel, felnőtt korára többnyire domináns, ellenszenves viselkedésű, utálatos személyiségű kutya válhat.
Már az első nap - hiába merül fel ezer gond, baj, aggodalom - meg kell próbálnunk mindazokra figyelni, hogy kialakítsuk, ki is az úr a háznál.
Nézzük, miről is szól a falkarendszer, amiben a kutya él és gondolkodik!
A falkában élő állatok olyan családi falkákban élnek, amelyben van egy falkavezér, és vannak az alacsonyabb rendű falkatagok. A kutyafalkákban, a farkasfalkához hasonlóan soha nincs demokrácia! A falka a hierarchia, vagyis a rangsor alapján szerveződik. Ez azt jelenti, hogy a falka minden egyes tagja pontosan ismeri a saját rangját a családi falkán belül. A falkában élő állatok ösztönösen tisztában vannak ezzel az elvvel, ami miatt például sokszor az összezörrenések is történnek akkor, amikor a gazdák új kutyát hoznak haza a már meglévők mellé! Ugyanis amikor új falkatag lép a színre, akkor minden egyes régi falkatagnak is újra kell értelmeznie, illetve meg kell erősítenie a falkasorrendben eddig betöltött helyét, ráadásul az új falkatagot is el kell valahol helyezni a falkasorrendben.
A kutyáknál már- hetesen kezdenek kialakulni a családi falkák, ahol is a legnagyobbat harapó és legerőssebben lökdösődő kölykök lesznek a veérek, na persze az anyjuk után. Az anya evésnél figyelmezteti őket, hogy először mindig ő eszik, majd ők jönnek. Védelmezi őket és irányítja is az almot, így a kölykök elfogadják majd falkavezérüknek.
KÖLYÖK A CSALÁDUNKBAN
Mikor hozzánk kerül a kiskutya, meg kell vele érttnünk, hogy mi fogjuk átvenni a vezér szerepét. A vezér tartózkodó, nyugodt és magabiztos, igazságosan él együtt a falkatagokkal, akiket egyértelmű szabályok betartására kényszerít.
De...Soha nem indulatos és nem igazságtalanul szabályozza a falkatagok életét.
NE FELEDJÜK! SOHA NEM A HANGERŐTŐL LESZ VALAKI JÓ VEZETŐ!
A gazdák többsége, főleg a férfiak, hajlamosak ezt tenni. nem vitás, a dolog egyértelműen működni fog, csak az a baj vele, hogy az ilyen igazságtalan viselkedés teljesen lerombolja a kutyával esetleg addig kialakított jó viszonyunkat, ráadásul nem a tiszteletre alapul, hanem inkább a félelemre! Az ilyen kutyák éles helyzetben egyszerűen vagy cserbenhagyják a vezért, vagy ellene fordulnak.
Falkánk tagjainak bízniuk kell bennünk, tisztelniük kell minket, nyugodtnak és biztonságban lévőnek kell érezniük magukat a jelenlétünkben, nem szabad állandóan félniük tőlünk, különben a falka nem igazi falka. Ezt a viszonyt csak úgy építhetjük ki, ha a kutya ismeri a szabályokat és teljesíti az elvárásainkat. A kutyának tudnia kell, ha betartja a szabályokat és teljesíti az elvárásainkat, akkor rendesen és igazságosan bánunk vele. Azzal is tisztában kell lennie viszont, hogy ha nem így tesz, akkor annak biztosan lesznek a számára nem kívánatos következményei!
A vezér-falkatag kapcsolatok tanult viselkedésformák. A kutya nap mint nap együtt él a vezetőjével (azaz a gazdájával), tapasztalatokat gyűjt, és fokozatosan megtanulja, hogy a gazda milyen szabályokat alkot, és alkalmaz. A kapcsolat kialakításának része lehet az engedelmességi tréning, vagy más kiképzési feladatok elsajátítása is, ez azonban önmagában nem elég. Az engedelmességi tréninget sikeresen elvégzett domináns kutyák többsége éppoly domináns a tréninget követően, mint volt annak előtte, mert a gazda elsajátíttatta ugyan velük az alapvető tudnivalókat, ám a falkarendszer megszilárdítására éppoly csekély figyelmet fordított.
Lássunk egy példát:
Mindig a falkavezér eszik elsőként. Az alacsonyabb rangú falkatagok nem válogathatnak az ételben, azt eszik, ami marad nekik. Amikor viszont a falkavezér már jóllakott, és átengedi a maradék ételt a többi falkatagnak, akkor nem tér vissza, és nem kergeti el őket az ételtől.
Ha az etetést helyesen szeretnénk csinálni, akkor a kutyát előbb ültssük le és mikor már lenyugosott, csak azt követően tegyük elé az élelmet. Hagyjuk békén enni a kutyát 15 percig, majd vegyük el a tálját, akár megette az élelmét, akár nem. Ha így teszünk, az segít kiépíteni a kutya irántunk érzett tiszteletét, ami viszont minden másnak is az alapja!
Ha a kölyök felnőve dominánsan agresszív felnőtt kutyává válik, akkor ennek hátterében kivétel nélkül minden esetben az áll, hogy a vele együtt élő emberek nem alakították ki a családi falka megfelelő rendszerét.
